OSINT

Mit tudhat meg egy támadó a nyilvános adatokból?

Feltérképezzük, mit tudhat meg egy támadó a szervezetről, a munkatársakról és a rendszerekről pusztán nyilvános forrásokból, és megmutatjuk, mit érdemes ezek közül korlátozni.

Kitettség

A felderítéshez nem kell belépni a rendszerbe.

A nyilvános adatokból következtetni lehet a szervezeti kapcsolatokra, a kulcsszereplőkre és a használt technológiákra. A külön-külön ártalmatlannak tűnő részletek összekapcsolva célzott támadások kiindulópontjai lehetnek.

Több adat érhető el, mint gondolnánk

Régi domainek, korábbi cégnevek, kapcsolódó vállalatok, munkatársi profilok: az évek során sok információ kerül nyilvánosságra, amelyről senki nem vezet nyilvántartást.

Egy támadó ezeket nem egyenként nézi, hanem összekapcsolja.

Egy név és egy e-mail-cím elég egy célzott támadáshoz

Egy szakmai közösségi profilból, egy céges e-mail-címből és egy sajtóhírből hihető, személyre szabott adathalász-üzenet állítható össze.

A támadó akár a cégvezetőnek vagy egy ismert partnernek is kiadhatja magát.

Felderítés riasztás nélkül

A passzív adatgyűjtés gyakran észrevétlen marad.

A belső rendszerekben nem feltétlenül jelenik meg riasztás vagy naplóbejegyzés a külső felderítésről.

Az eredményből kiderül, mely nyilvános adatokra építhetne egy támadó célzott támadást, és melyeket érdemes eltávolítani vagy korlátozni. Az OSINT-vizsgálat jó kiindulópont egy adathalász-szimulációhoz vagy red team projekthez is.

Konzultáció kérése
Módszertan

Így vizsgáljuk a nyilvános kitettséget.

Az OSINT-vizsgálat során nyilvános információkat gyűjtünk, rendszerezünk és kapcsolunk össze, hogy láthatóvá váljon, milyen kiindulópontokat adhatnak egy célzott támadáshoz. Automatizált adatgyűjtést és manuális elemzést ötvözünk, így nemcsak az adatokat, hanem a mögöttük álló összefüggéseket is értékeljük.

    Kapcsolódó domaineket, e-mail-címeket és más, nyilvánosan hozzáférhető információkat azonosítunk.

    • Az érintett domainekhez köthető munkatársak
    • Kapcsolódó vállalatok és szervezetek
    • Korábban használt cégnevek

    Így láthatóvá válik, mennyi információ áll össze a szervezetről különálló nyilvános forrásokból.

    • Személyekhez köthető e-mail-címek
    • Kapcsolatok más domainekkel
    • Korábbi vagy több szervezetet érintő hivatkozások

      Keresőmotorokat, nyílt adatbázisokat és OSINT-eszközöket használunk, közvetlen kapcsolatfelvétel nélkül a vizsgált rendszerekkel.

      • Célzott Google-keresések (Google dorking)
      • Passzív adatgyűjtő eszközök
      • OSINT-felderítő platformok

      A feladattól függően ingyenes és kereskedelmi eszközök is szóba jöhetnek.

      • Lehetséges támadási forgatókönyvek a feltárt adatok alapján
      • Javaslatok a nyilvános adatok eltávolítására vagy korlátozására

      A jelentési felületen a technikai csapatok és a döntéshozók is könnyen áttekinthetik az eredményeket.

      Konzultáció

      A biztonság egy beszélgetéssel kezdődik.

      Sablonos értékesítési bemutató helyett beszéljünk arról, hogyan érintik vállalatát az üzletmenet-folytonossági és működési kockázatok.